fbpx

Céltudatos rugalmasság 1. rész – Céges Alapértékek Videósorozat 6. rész

Céges Alapértékek Videósorozat 6. rész

Céltudatos rugalmasság 1. rész

Sziasztok Balloon World viszonteladók és szemléletváltók, innovátorok és bárki, aki nézi ezt a videósorozatot, amely arról szól, hogy a Balloon World Hungary a válság alatt hogyan merít a vállalati kultúrájának alapértékeiből!

Amihez most elérkeztünk az a hetedik és a nyolcadik értékpontunk, a rugalmasság és a céltudatosság. Én ezt a két pontot összevontam, mindjárt elmondom, hogy miért, de előtte elmondom azt, hogy a videót ennek ellenére kettébontom, hogy ne legyen túl hosszú és lesz egy második része is ennek a hetes-nyolcas összevont pontnak.

0:46 – Elavult célok

Amiért összevontam ezt a két pontot, mert szerintem a célállításban is jó, ha rugalmasak vagyunk, ugyanis mi is változunk, a helyzet is változik, most is egy megváltozott helyzetben vagyunk, és miért is ragaszkodnánk az esetlegesen idejétmúlt céljainkhoz? Sokszor a helyzet is kikényszeríti azt, hogy új célokat tűzzünk ki magunk elé. Szóval szerintem nincs értelme ragaszkodni olyan célokhoz, amik már nem visznek minket előre, amik nem járulnak hozzá jelenlegi életünkhöz vagy jövőbeni terveinkhez, ahhoz, hogy többek, szebbek, jobbak legyünk mi vagy akár a cégünk. És ezek a rossz vagy régi, idejétmúlt célok akár ellenkezőleg is hathatnak.

1:36 – Minek ülök be évente ugyanarra a célállító tréningre?

Sokan meg szoktak lepődni, hogy miért vagyok képes újra és újra beülni PJA-nak, Pongor Juhász Attilának a januári évindítójára, ami mindig egy célállítási, célkitűzési 2 napos tréning, hiszen már ugye nem egyszer voltam. Attila meg körülbelül pont ugyanazt mondja el minden alkalommal, mi több még a munkafüzet is pont ugyanúgy néz ki, mint az előző években, vagy majdnem ugyanúgy néz ki, mint az előző években. Igen, lehet, hogy Ő ugyanazt mondja, de nem ugyanannak az embernek, ugyanis 1 év alatt szerintem nagyon sok minden történik, történhet egy emberrel. És jó esetben 1 év alatt 1 ember nagyon sokat tud fejlődni. Ezért nekem például kifejezetten jó, ha újra elgondolkodhatok évről évre magamon és a céljaimon, a cégemen és a céges céljaimon is, és kitalálhatom azt, hogy mit hogyan szeretnék csinálni az adott évben.

Sokszor ez csak egy picit módosított vagy továbbfejlesztett formája, nem egy teljesen új cél, mert azt tudjátok, látjátok, hogy nem vagyok egy sorozat vállalkozó, 25 éve egyetlenegy cégem van és ugyanazt a céget vezetem, de mindig vannak alcéljaim meg alcéljaink, amiket akkor találunk ki az adott évre vonatkozólag, és amelyek a főcél irányába viszik a vállalkozásunkat vagy akár engemet személy szerint.

3:20 – Miért jó az önazonosság és az értékrendünk?

Pont a napokban mondtam el egy interjúban egy orosz pszichológus hölgy kérdésére, hogy nekem mennyire fontos az önazonosság, mert pont a vállalati kultúránkról és az értékekről beszélgettünk, amikor megkérdezte tőlem, hogy milyen ember vagyok én. Hát, mondom, szerintem pont ugyanilyen, mint ami itt van mögöttem, és hozzátettem azt is, hogy nekem nagyon jó érzés az, hogy önazonos lehetek, mert én nem szeretem sem megjátszani magam, sem szerepeket játszani. És azt is megfigyeltem, hogy ez a dolog ez hitelessé tud tenni engem mások szemében. És azt gondolom, hogy egy vezető sem viselkedik másként az életben, mint ahogy az üzletben viselkedik, és akár mint ahogy most a válságban viselkedik.

Persze, nyilvánvalóan vannak szerepeink, mindenki anya, apa, férj, kolléga, jó barát, testvér, gyerek, ugye szüleinknek mi is gyermeke vagyunk, vagy akár egy közösség tagja, egy Master Mind csoport tagja, de én azt gondolom, hogy a viselkedésünk az általában ugyanarra az értékrendre épül, amire a családban is vagy egy munkahelyi közösségben is épül.

4:42 – Irány vs. cél és a döntés ereje

És nekem az irány illetve a jó irány az sokkal fontosabb, mint maga a cél. Nyilván valamiféle célok mentén mi is menetelünk előre, és ezt az előző videóban a pénzügyi tervezés résznél ki is fejtettem, hogy a válságban is vannak céljaink és vannak terveink, a főcélomat tudjátok, hogy az, hogy a csapatot egyben tartsam bármi is történjék az országban és a világban, ez feltett szándékunk. És talán furcsa lehet az, hogy én ezt így ki merem jelenteni, vagy talán fura lehet az, hogy én ezt így el merem dönteni most, amikor minden ugye annyira bizonytalan.

5:27 Cél: hitelmentessé tenni a céget

De én azt tapasztaltam meg és erről szeretnék nektek mesélni, hogy az életünkben nagyon, nagyon sok minden tényleg csak döntés kérdése. Én 5-6 éve egy mínusz, nem mínusz, mert nem muszáj előjelet tenni elé, mert az adósság szó fogja követni a kétjegyű számot, illetve nem kétjegyű, a 45 millió az 8 jegyű, számot.

Egy 45 milliós adósság, illetve hitellel a nyakamban ültem és feküdtem le minden nap. Legmókásabb része egyébként egy svájci frank hitel volt, a 45-ből 12 millió az egy svájci frank hitel volt, amiből már visszafizettem 7 milliót az előző évek során. Azonban még mindig volt hátra belőle 12 millió, tehát az Istennek sem akart elfogyni. Nem aludtam túl nyugodtan azokban az években, viszont meghoztam egy döntést.

Eldöntöttem azt, hogy én hitelmentessé akarom tenni a cégemet, én nyugodtan akarok aludni minden éjszaka, ennyi, pont. Döntés. Nyilván nemcsak a döntés kellett ahhoz, hogy megtörténjen, hanem az is, hogy kurva sokat tanuljak a pénzügyi tervezésről, a pénügyi tervezéstől elkezdve a kontrollingon át, a mérlegolvasáson át, a vezetői kommunikáción keresztül a szervezetfejlesztésig. De lényeg a lényeg, hogy eldöntöttem és 3 év alatt meg is csináltam. És azt gondolom, hogy elsősorban azért tudtam megcsinálni, mert ott akkor meghoztam ezt a döntést.

És amit még gondolok, hogy ha valamit legalább egy másik ember megcsinál rajtam kívül, akkor én mindig azt szoktam mondani, hogy nagy valószínűséggel ezt én is meg tudom csinálni, mert én is ugyanúgy emberből vagyok, mint ő. Annyi, hogy be kell szerezni a hozzá való információkat, és ehhez nem kell sem restnek, sem lustának lennünk. Nyilván amennyiben olyan jellegű elmebéli dologról van szó, vagy ha mondjuk egy testtel kapcsolatos, edzéssel kapcsolatos dolgot tűzünk ki, akkor pedig annyi, hogy keresünk egy jó edzőt. Elmondjuk a célt és elérjük a célt, de ehhez nyilván kell szintén egy döntést hoznunk az elején.

8:07Tartalékképzés is, mint cél

Volt annak a döntésemnek akkor egy másik fele is, egész pontosan így szólt az egész mondatom, hogy miután hitelmentessé tettem a céget, cash tartalékot akarok képezni úgy, mint ahogy ezt a nagyok teszik, ugye az Apple-ről és társairól állandóan azt halljuk, hogy mennyire tele vannak cash-sel. Hát én gondoltam, hogy kicsi vagyok, de miért ne lehetne az én szintemen is ez egy cél azután a cél után, miután hitelmentes a cég, hát akkor képezzünk mi is cash tartalékot, mint a nagyok! Ha ők meg tudják csinálni, mi is meg tudjuk csinálni kicsibe. És akkor ugye mi következett? Ugyanaz következett, megint tanultam, megtanultam azt, hogy ezt hogy kell.

8:54 Akik kicsúfolnak…

Egyébként én nagyon sokat tanulok és van pár „barátom” vagy inkább a barátomnak a hozzátartozója, aki ki szokott nevetni meg ki szokott csúfolni, hogy te már túl okos leszel, annyi tanfolyamra jársz, és ez egyrészt azért nem érdekel, mert az ő célja az nem az én célom és fordítva se, az én célom se az ő célja. Továbbá pedig azért nem érdekel, mert én mindig azt tanultam, amire akkor éppen adott pillanatban nekem vagy a cégnek szükségem volt, tehát nem ez az össze-vissza tanulgató és tréningre járó valaki vagyok, aki a tanfolyamokon melegszik és bandázik és utána a jegyzete a fiókban landol, hanem az a típus vagyok, aki a tanultakat beleteszi a gyakorlatba.

Szóval megcsináltam a döntésnek a második felét is, ami ugye a tartalékképzés volt, és gyakorlatilag ez az, ami miatt most nekünk lehetőségünk van arra, hogy pár hónapot ki tudjunk húzni és át tudjunk vészelni. Azt pedig csak nagyon remélem, hogy ez az egész nem fog pár hónapnál tovább tartani, mármint a vírus része, mert nyilván a gazdasági része az egy szép, lassú és fájdalmas folyamat lesz szerintem.

10:18 – Miért hiszek Henry Fordnak?

Amiért még ezt hiszem, hogy ezek a dolgok lehetségesek, tehát amit eldöntünk, azt megcsináljuk, amit az öreg Henry Ford is mond, és ezt nem egyszer megtapasztaltam, hogy „Akár hiszel benne, hogy képes vagy rá, akár nem, igazad van.”

És egyébként nagyon szeretem az öreget, úgyhogy mondok még egy másik kedvenc idézetet tőle, ami szerintem most számomra legalábbis elég bíztató; „Amikor úgy tűnik, hogy minden ellened van, emlékezz rá, hogy a repülő is széllel szemben száll fel, nem vele együtt.”

És van egy harmadik is, ez most a célomhoz kapcsolódó idézet, ez a „You can take my factories, burn up my buildings, but give me my people and I’ll build the business right back again,” azaz „Elveheted a gyáraimat, felgyújthatod az épületeimet, de hagyd meg az embereimet és fel fogom építeni a bizniszemet újra.”

11:20 – F.E.A.R. szó két jelentése

Én azt gondolom, hogy két választásunk van, általában is meg most is a válságban. Az egyik az, hogy félünk vagy szembenézünk, elszaladunk vagy emelkedünk. Amúgy ez angolul lényegesen jobban hangzik, úgyhogy most elmondom angolul is. Fear has two meanings, F.E.A.R., Forget Everything And Run, or Face Everything And Rise.

11:54 – Mikor mozdulunk meg végre, mikor fáj már eléggé?

És én azt gondolom, hogy döntés kérdése, hogy mit akarunk csinálni. És lehet, hogy ugye most a válságban sokkal könnyebb is a döntés, mert már szúr annyira a szög, hogy ne üldögéljünk a szögben vagy a langyos fosban, én azt szoktam mondani. Ugye az a kényelmes szituáció, amikor benne vagyunk, nem érezzünk benne jól magunkat, de azért még tocsogunk benne egy kicsit. A szög pedig ugye a viccre utal, amikor a székely kutyája szögben ül és vonyít, és a székelytől megkérdezi a vendég, hogy ha fáj neki, miért nem áll fel és miért nem megy arrébb, és erre a kérdésre a székely házigazda válasza, hogy hát, mert nem fáj neki eléggé.

És bevallom, hogy én is néha beleesek abba a hibába, hogy nem fáj eléggé. Pont a napokban fordult elő velem az, hogy a válság hatására hoztam egy olyan döntést, amit körülbelül már 5 éve meg kellett volna hoznom, csak ugye a kényelmes békeidőben ez a szög nem szúrt eléggé. Hát most szúrt. Fájdalmas volt a döntés? Igen. Szarul éreztem magam tőle? Igen. És ráadásul még sokba is került? Sokba. De azt hiszem, hogyha egy háborút meg akarunk nyerni, akkor bizony néhány csatát tudatosan el kell veszítenünk.

13:21 – A ’híd’ mondásunk most még nagyobb értelmet nyert

Úgyhogy nem húztam tovább a döntést, és most van az, hogy odaértem ahhoz a bizonyos hídhoz. Van nálunk a cégben egy mondás, ezt hívhatjuk akár alapelvnek is, ez a mi „híd-mondásunk”, és ez a mondás a következő: „hogyha ahhoz a hídhoz odaérünk majd, akkor azon a hídon is átmegyünk.” Ennek a jelentése az, hogy nem parázunk, nem futunk felesleges köröket és nem aggódunk olyan dolgokért előre, amik még meg sem történtek, mi több nem is foglalkozunk vele, majd ha tényleg megtörténnek azok a dolgok, akkor szépen reagálunk rá és megoldjuk őket, mert észre kell vennünk, hogy ne hisztizzünk azon és olyan dolgokon, amik lehet, hogy meg sem történnek és akkor kell megoldani azokat a dolgokat, amikor a probléma tényleg létezővé válik, addig teljesen felesleges rugózni rajta. Szóval mi ezzel a „híd-mondásunkkal” jobban tudjuk priorizálni a tényleges feladatainkat, mi a tényleg sürgős és mi a tényleg fontos.

És most itt elvágom a videót, hogy ne legyen túl hosszú és a következő technikával fogom majd folytatni innen a következő videóban.

Corporate Culture, 7th-8th Core Value
7# FLEXIBILITY 8# SENSE OF PURPOSE

Hello, all resellers of Balloon World and attitude-changers, innovators and anyone who is watching this video series which is about how Balloon World Hungary draws from the core values of its corporate culture during the crisis.

What we have now arrived at is our 7th and 8th core values, flexibility and sense of purpose. I have combined these two points into one, I’ll tell you why I did so, but first let me tell you that I separated the video into two parts because otherwise it would be too long and hence there will be a second part of this video on the 7th and 8th core values.

0:46 – Outdated Goals

The reason I have combined these two points is that I think it is also good to be flexible in goal-setting, because we change too, the situation changes too, we are in a changed situation right now, and why should we stick to outdated goals? Many times the situation also forces us to set new goals for ourselves. So I think it’s not worth sticking to such goals that no longer take us any further, that do not contribute to our current lives or future plans that are needed for us or for our company to be more beautiful and better. And these bad or old, outdated goals can also have the opposite effect.

1:36 – Why do I Attend the Same Goal-Setting Training Every Year?

Many people are surprised why I am capable of attending the same year-starter training of Attila Pongor-Juhász year after year which is always a goal-setting, goal-oriented 2-day-training, as I have attended it more than once. And Attila is saying almost the same things each year, what’s more, even the workbook looks exactly the same as in previous years, or looks almost the same as in previous years. Yes, he might be saying the same things, but not to the same person, because I think a lot of things happen in one year, or can happen to a person. And at best, within a year a person can develop a lot. That’s why it’s especially good for me if I can think about myself, my goals, my company and my business goals each year, and figure out how I want to do certain things in that particular year.

Many times this is just a slightly modified or improved form, not a completely new goal, because you may all know or see that I am not a series entrepreneur, I have only had one company for 25 years now, but I and we always have sub-goals which we set for that particular year and these can take our business or me personally in the direction of the main goal.

3:20 – Why is Identity and Value Good?

A few days ago in an interview with a Russian psychologist, I said how important self-identity is for me, because we were talking about corporate culture and values, when she asked me what kind of a person I am. Well, I said that „I think exactly the same as the things behind me,” and I have also added that it is a very good thing that I can have my own identity, because I neither like to play myself nor play roles. And I have observed that this thing can make me credible in the eyes of others. And I think no leader behaves differently in life than in business or the way he/she is behaving in the crisis now.

Of course, we obviously have roles, everyone’s a mother, a father, a husband, a colleague, a good friend, a sibling, a child, we are the children of our parents, or even a member of a community, a member of a Mastermind group, but I think that our behavior is usually based on the same set of values as in a family or in a workplace community.

4:42 – Direction vs. Goal and the Power of Decision

And for me, direction and good direction are much more important than the goal itself. Obviously we move forward by setting some sort of goals, and I have explained in the financial planning section of the previous video that we have goals and plans even in the crisis, you are familiar with my main goal, which is to keep the team together no matter what happens in the country or in the world, this is our set purpose. And it might be weird that I dare to speak this out, or it might be weird that I dare to decide on this now when everything is so uncertain.

5:27 Goal: Making the Company Credit-Free

But I have experienced and that’s what I’d like to talk to you about  many, many things in our lives are really just a matter of decision. I, 5-6 years ago, was sitting with a minus, or not a minus, because there is no need to put a sign before it, because the double-digit number will be followed by the word ’debt’, or not a double-digit number, 45 million is an eight-digit number.

So I was sitting and laying down every day with a 45-million-forint debt on my shoulders. The funniest part of it is that it was a Swiss franc loan of which I had already paid 7 million forints back in previous years. However, there was still 12 million forints left on it, so it just didn’t want to run out. I didn’t sleep really well in those years, but I made a decision.

I have decided to make the company debt-free and wanted to sleep peacefully every night, and that’s about it. Decision. Obviously to make it happen, apart from the decision, I needed to learn a lot about financial planning, from financial planning through controlling, through reading a balance sheet, through leadership communication to organizational development. But the point is that I decided and made it happen in 3 years. And I think the main reason I was able to do it was because I could make that decision there at that point.

And I think if there is at least one person who can accomplish something besides me, then I always say, probably I am capable of doing that something as well, because I’m the same human being too. All we have to do is to collect all the information, and we shouldn’t be lazy to do so. Obviously if it concerns a mental type of thing, or let’s say a physical, workout-related one, then we have to find a good trainer. We tell him/her our goal, and we achieve that goal, but obviously this requires us to make a decision at the very beginning.

8:07 The Formation of Cash Reserves is also a Goal

That decision of mine had another thing to it, and that’s exactly how my sentence sounded, “after making the company debt-free, I wanted to build cash reserves, the way the big companies do,” we constantly hear that Apple and the others are full of cash. Well I thought I might be small, but why can’t I make this a goal on my level as well after achieving the goal of making the company credit-free, and I thought let’s form cash reserves like the big ones do. If they can do it, we small companies can do it too. And then what happened next? The same thing happened, I started learning again, and learned how I can do so.

8:54 Those who make Fun of Me

By the way, I learn a lot and I have some „friends” or rather relatives of my friends who usually laugh at me and make fun of me that I will become too clever for attending too many trainings, and on the one hand, this I’m not interested in at all, because his/her goal is not my goal and the other way around, my goal is not his/her goal. On the other hand, I’m not interested in such things because I have always learned what I or the company needed in that moment, so I’m not the type of person who attends all sorts of trainings and then puts all the notes away in the drawer. I’m the type of person who puts all things learned into practice.

So I accomplished the second half of the decision as well, which was the formation of cash reserves, and basically this is what makes it possible now that we can pull out and get along in the next few months. And I just truly hope that this whole thing won’t last more than a couple of months, I mean the virus, because obviously the economic part will be a nice, slow and painful process, in my view.

10:18 – Why Do I Believe Henry Ford?

And why do I still think that these things are possible, the things that we decide on and make them happen, as old Henry Ford said as well, and I have experienced this more than once, „Whether you believe you can do it, or not, you’re right.”

And I really like this old fellow, so I’ll tell you another one of his quotes, which is, I think at least for me – very encouraging; „When everything seems to be going against you, remember that the airplane takes off against the wind, not with it.”

And there’s a third one, which is a quote related to my goal, and it says „You can take my factories, burn up my buildings, but give me my people and I’ll build the business right back again.” In Hungarian it sounds „Elveheted a gyáraimat, felgyújthatod az épületeimet, de hagyd meg az embereimet és fel fogom építeni a bizniszemet újra.”

11:20 – The Two Meanings of the Word F.E.A.R.

I think that we have two choices, in a normal situation and now in the crisis too. One of them is that we are scared and the other one is that we face it, so we either run away or rise. This sounds very good in English, so I’ll tell you the quote now. “Fear has two meanings, F.E.A.R., Forget Everything And Run, or Face Everything And Rise.”

11:54 – When Do We Finally Start Moving, When Does It Hurt Enough?

And I think it’s a matter of decision what we want to do. And perhaps in the days of the crisis it is even easier to make decisions, because the nail is so sharp that we shouldn’t be sitting on it or in the lukewarm shit, I always say. It’s a comfortable situation that we are in, however we don’t feel well in it, still we are sitting in it. The nail refers to the joke, when the Szekler’s dog is sitting on a nail and is whining, and the guest asks the Szekler, why doesn’t he get up and walk away if it hurts him, and the Szekler’s answer to this question is that because it doesn’t hurt him enough.

And I have to admit that I myself often make that mistake that it doesn’t hurt me enough. It happened to me just in the days that I had to make a decision as a result of the crisis, which I should have made about 5 years ago, but in peaceful comfortable times this nail didn’t hurt me enough.  Well now it stabbed me enough. Was it a painful decision? Yes. Did I feel bad? Yes. Did it cost me a lot? Yes. But I think if we want to win a war, we must consciously lose some battles.

13:21 – Our „Bridge” Saying has Now Taken an Even Greater Meaning

So I didn’t make the decision any further, and now’s the point I got to that particular bridge. There’s a saying in our company, which we might call a core value as well, this is our „bridge-saying”, and it goes as „we will cross that bridge when we get to it.” meaning that we don’t get scared, we don’t run away and don’t worry about things that haven’t yet happened, what’s more, we don’t even bother with them, when those things actually happen, then will we react and solve them, because we have to realize that we shouldn’t whine about things that might not even happen and those things have to be solved when the problem actually comes to life, till then it’s completely unnecessary to bother about it. So with this „bridge-saying” of ours we can prioritize our actual tasks better, the things that are really urgent and important.

And I’m going to stop the video here, so that it doesn’t get too long and I will go on with the next technique in the continuation of this video.