Fenntarthatóság vagy Fenntarthatatlanság? 3. rész – Összeomlás

3. rész

Hogyan alkalmazkodhatnak a KKV-k a Jelenlegi Válságban?

Hogyan készülhetnek fel a kisvállalkozások egy elkerülhetetlen társadalmi összeomlásra? Vajon a mitigáció vagy az alkalmazkodás a helyes út a jelenlegi válságkezelésben?

Ebben az epizódban az eddigieket tovább építve az összeomlás kérdését vizsgáljuk. A növekedésre épülő Globális Ipari Civilizáció minden szakember szerint elérte a határait. Az előző részekben az éghajlatváltozás és az erőforrások fogyása kapcsán részletesen bemutattuk, hogyan fogyatkoznak azok az alapvető feltételek, amelyek biztosítják a jelenlegi gazdasági rendszerek fenntarthatóságát.

Az epizód főbb pontjai

🌍 Rendszerszintű összeomlás: A modern élet bonyolultsága nem fenntartható a végtelenségig.
🔄 Mitigáció vs. Adaptáció: Két megközelítés a válságok kezelésére; mindkettő szükséges és összefügg.
📉 Válságtudatosság: Annak felismerése, hogy sok probléma összekapcsolódik, elengedhetetlen a hatékony megoldásokhoz.
📊 SWOT analízis: A SWOT elemzés segíthet a vállalkozásoknak eligazodni a külső fenyegetések és belső erősségek között.
🧠 Kognitív torzítás: Az emberi hajlam, hogy tagadja a kényelmetlen igazságokat, akadályozza a proaktív válaszokat a válságokra.
🚨 Az összeomlás öt fázisa: Pénzügyi, gazdasági, politikai, társadalmi és kulturális összeomlások összefüggnek és egymást követik.
🔍 A valóság elfogadása: A kemény valóságok megértése lehetővé teszi az informáltabb és ellenállóbb döntéshozatalt.

Fontos meglátások

🌐 Összekapcsolt válságok: A jelenlegi globális válságok nem elszigeteltek; egy nagyobb rendszerszintű probléma részei, amely átfogó megértést és cselekvést igényel. A vállalkozásoknak fel kell ismerniük ezeket az összefüggéseket, hogy hatékony stratégiákat alakíthassanak ki.
⚖️ Az alkalmazkodás fontossága: Mivel a mitigációs erőfeszítések nem feltétlenül járnak sikerrel, a változásokhoz való alkalmazkodás elengedhetetlen. A vállalkozásoknak az ellenállóképesség növelésére kell összpontosítaniuk, hogy megbirkózzanak az esetleges összeomlásokkal és erőforráshiányokkal.
📈 A kisvállalkozások szerepe: A kis- és középvállalkozások kulcsszerepet játszanak a gazdasági stabilitásban. Rugalmasságuk és innovációjuk jelentős hatással lehet a válságok utáni felépülésre és az ellenállóképesség növelésére.
🔄 Kognitív disszonancia: A valóság tagadása és az optimista elfogultságok rossz döntéshozatalhoz vezethetnek. A lehetséges következmények tudatosítása és elismerése elengedhetetlen az informált döntésekhez.
🏦 Pénzügyi rendszerek sebezhetősége: A pénzügyi bizalomra és hitelre való támaszkodás azt jelenti, hogy bármilyen bizalomvesztés széles körű gazdasági összeomlást indíthat el. A vállalkozásoknak fel kell készülniük az esetleges likviditási válságokra.
🔗 Válságra való felkészülés: Proaktív intézkedések, mint a közösségi együttműködés és erőforrás-megosztás, növelhetik az ellenállóképességet. A kollektív erőfeszítések valószínűleg sikeresebbek, mint az elszigetelt akciók.
📉 Kulturális és társadalmi dinamika: A kulturális összeomlás a társadalmi kohézió megszakadásához vezethet. A közösségi értékek megőrzése és megértése kulcsfontosságú a társadalmi ellenállóképesség és felépülés szempontjából.

Mitigáció vagy adaptáció?

Az epizód egyik központi kérdése, hogy melyik megközelítést válasszuk: a mitigációt vagy az adaptációt?

  • A mitigáció hívei úgy vélik, hogy azonnali lépésekre van szükség az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése érdekében, és hogy mindent meg kell tenni a bolygó további felmelegedésének megakadályozásáért.
  • Az adaptáció támogatói szerint viszont már elkéstünk, és most a legfontosabb az lenne, hogy felkészüljünk az összeomlásra. A céljuk a természetes és társadalmi rendszerekhez való alkalmazkodás és a túlélés biztosítása egy megváltozott világban.

Mindkét megközelítésnek megvannak az előnyei és hátrányai, de az epizódban felvetődött kérdés az, hogy mi történik akkor, ha ezek az erőfeszítések nem járnak sikerrel.

Az összeomlás jelei – A kimerülő erőforrások

Az összeomlásra utaló jelek már most is láthatóak. A fenntartható fordulatot jelentő zöld átállás (például az elektromos autók és akkumulátorgyárak) rengeteg energiát és erőforrást igényel. Ezek az erőforrások azonban egyre szűkösebbek.

Az epizódban részletesen kifejtésre kerül, hogy a zöld átállás maga is erőforrásigényes, és a jelenlegi globális rendszerek nem biztos, hogy képesek kielégíteni ezt a szükségletet. Ezen felül a társadalmak, közösségek és vállalkozások sem kezdtek még el érdemben felkészülni az összeomlásra.

Kognitív torzítások és a valósággal való szembenézés

Miért nem hajlandóak az emberek és vállalkozások szembenézni a valósággal? A beszélgetés kifejti, hogy ez a jelenség számos kognitív torzításra vezethető vissza. Az emberi agy védekező mechanizmusai gyakran elutasítják a valóságot, különösen akkor, ha az túl összetett vagy fenyegető.

Technooptimizmus is előkerül, ami a technológiába vetett túlzott bizalomra utal. Sokan hiszik, hogy a technológia minden problémát meg fog oldani, ami azonban nem mindig igaz. Az epizódban kifejtésre kerül, hogy a technológiai megoldások gyakran nem elegendőek, és az emberek döntő többsége egészen az utolsó pillanatig hajlamos tagadni a valóságot.

Egy üzleti példázat: Az összeomlás a vállalkozások szemszögéből

Az epizódban egy személyes történetet is megosztok, amely bemutatja, hogy egy vállalkozás hogyan éli meg a „mini összeomlást.” Egy amerikai beszállítónk csődje miatt szembesülnünk kellett azzal, hogy az általunk forgalmazott termékek 40%-a eltűnik a kínálatunkból. Az érzelmi feldolgozás – a tagadás, harag, depresszió és az elfogadás – szakaszain végighaladva találtam új megoldásokat.

Ez a történet jól illusztrálja, hogy egy kisebb méretű vállalkozás számára az összeomlás hogyan hat, és milyen lépéseket kell tenni ahhoz, hogy túléljék a változásokat.

Az összeomlás fázisai – Mi várható?

A beszélgetés során kifejtésre kerülnek Dmitri Orlov „Összeomlás öt fázisa” című könyvének tanításai is:

  1. Pénzügyi összeomlás – amikor a monetáris rendszerek megrendülnek.
  2. Gazdasági összeomlás – amikor a piacok működése megszűnik.
  3. Politikai összeomlás – amikor az állami rendszerek instabillá válnak.
  4. Társadalmi összeomlás – amikor a közösségi rendszerek működésképtelenné válnak.
  5. Kulturális összeomlás – amikor az emberi értékek és normák eltorzulnak.

Ezek a fázisok rávilágítanak arra, hogy az összeomlás nem egyik napról a másikra következik be, hanem egy folyamat, amely lassan, de biztosan aláássa a jelenlegi társadalmi rendszereket.

A jövő – Alkalmazkodás vagy összeomlás?

Az epizód végén a résztvevők arra bátorítják a hallgatókat, hogy szembenézzenek a valósággal, és kezdjék meg az alkalmazkodást. Bár az összeomlás elkerülhetetlennek tűnik, a megfelelő felkészüléssel és rugalmassággal még mindig van esély arra, hogy enyhítsük annak hatásait.

A következő epizódban az alkalmazkodás kérdéskörét fogjuk körbejárni, és bemutatjuk, hogy a kis- és középvállalkozások hogyan készülhetnek fel a változásokra, és hogyan élhetnek túl a jövő bizonytalan kihívásai közepette.

Ehhez az 3. részhez a Válság és Valóság konferencia következő videóját ajánlom:

 

  Biztonságra vágyva:
A bizonytalanság korának rendszerszintű kihívásai
– Kéri-Nagy Zsolt

Amúgy őt nagyon szeretem. Engem teljesen megnyugtat, ahogy beszél olyan dolgokról, amelyek nagyon nyugtalanítóak egyébként.

További három videója:

 Napjaink válságainak lehetséges biztonsági következményei

Egyre többet lehet hallani a polikrízisről, arról hogy a jelenlegi civilizációnkat felépítő alrendszerek (pénzrendszer, gazdaság, energiaszolgáltatás, élelmiszerellátás) az ökológiai válság hatására változni fognak.

A jövőképünket beárnyékoló gondolatok egy része abból születik, hogy eddigi viszonylag biztonságos életünket veszélyben érezzük. De valójában milyen biztonsági kockázatai lehetnek a népességnövekedésnek, a beszűkülő élettérnek, a csökkenő élelmiszertermelő kapacitásnak?

Valóban olyan jövő vár ránk, ahol a személyes biztonság megóvása mindennapi problémát fog jelenteni? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ az Ökopresszó műhelybeszélgetésen, ahol Kéri-Nagy Zsolt biztonságelméleti elemzővel beszélgetett Bódi Balázs ökológus.

 Kimerülő erőforrások: hogyan lehet elkerülni az összeomlást? – Kéri-Nagy Zsolt

 Elégedetlenségi hullám indulhat el? – Kéri-Nagy Zsolt

Itt is lmondta, hogy a környezet terhelése, az egyenkultúra kialakulása, a társadalmi hagyományok kialakítása nem fogják kisegíteni az embert a jövőben. Kéri-Nagy Zsolt szerint a természet romlásának folyamatát csak egységesen lehetne leállítani, ha nemzetközi egyezmény születne bizonyos kérdésekkel kapcsolatban. „El kéne dönteni egységesen, hogy milyen intézkedésekre van szükség a túléléshez”

A Hit Rádió két adásában Kéri-Nagy Zsolt biztonságelméleti szakértő volt Fekete Rita műsorvezető vendége a Hit Rádió „A háttérben” című műsorában.

 

A 16.40 percben említett SWOT anyagot innen tudod letölteni:
forrayniki.hu/swottt

 A 41.40 percben említett könyv: The Five Stages of Collapse – Dmitry Orlov

 

A videót egy 24.hu-s cikkből idézett mondattal kezdem, ez az a cikk, és mellette még néhány 24.hu-s cikk, aminek hasonló a témája – nekem különösen tetszik a két meteorológus interjúja:

https://24.hu/belfold/2023/03/27/klimavaltozas-adaptacio-szaloczy-zsolt-fizikus-interju/

https://24.hu/belfold/2022/06/10/nyersanyagok-globalis-krizis-klimavaltozas-gelencser-andras-interju/

https://24.hu/belfold/2024/06/28/klimavaltozas-vilagvege-sorozat-meterorologia-eghajlat-bartholy-judit-interju/

https://24.hu/tudomany/2023/08/29/amoc-leallas-meteorologus-interju-klimavaltozas-molnar-laszlo/

https://24.hu/tudomany/2023/08/20/klimavaltozas-eghajlatvaltozas-melyalkalmazkodas-stumpf-biro-balazs/

Ha csak hallgatni szeretnéd ezt a részt, megteheted:

Forray Niki
Iratkozz fel

a hírlevelmre

Hogy értesülhess az új tartalmakról.