Khaled Hosseini alapítvány
az afgán emberekért
Nemrég kezembe került egy könyv. Papírsárkányok a címe. Egy Amerikában élő afgán származású író, aki egyébként orvos, írta. A neve Khaled Hosseini. A képzeletbeli (?) történet az ő gyerekkorában játszódik. Afganisztánban.
Félve kezdtem el olvasni a könyvet, mert még emlékeztem egy másik könyvre, aminek az a címe, hogy Afganisztánba csak sírni jár az Isten… És arra is emlékeztem, hogy ezt a könyvet anno szinte végig bőgtem. A szívem szakadt meg azon az – európai ember számára felfoghatatlan – női sorson, amit a könyv bemutat…
Mivel általában esténként olvasok, azokban a hetekben szinte minden reggel vörösre sírt szemekkel ébredtem…
És nemcsak a könyv miatt sírtam. Nem jó dolog arra ébredni, hogy a barátaid – igen, nekem mindenhol vannak barátaim, Afganisztánban is 🙂 – gyakorlatilag folyamatos életveszélyben vannak, mert egy olyan országban élnek, ahol folyamatosan háború van. A terrortámadások, a fegyveres támadások, a kivégzések, az emberrablások és bomba robbantások mindennaposak.
Nem túl jó olyan hírre ébredni, hogy „bomba robban a minisztérium óvódája mellett, ahova a minisztérium dolgozói viszik be a gyerekeiket reggelente”.
Ahol ártatlan civilek és gyerekek halnak meg. A barátaim ebben a minisztériumban dolgoznak. Mérnökök. Családjuk van. Hisznek és vágynak a békére. Várják, hogy eljöjjön a nyugalom az országukban.
Bizony fellélegeztem az olyan üzeneteknél, hogy sikerült külföldön elhelyezkedniük dolgozni vagy PHD-zni. Mert nem rándult többé össze a gyomrom az ilyen hírek olvasásakor. Legalábbis nem értük.
Milyen lehet ilyen körülmények között élni a mindennapjaidat?
Milyen lehet egy ilyen országban élni?
Mi lett volna, ha mi születünk egy ilyen országba?
Mi lett volna, ha nőként*** születünk egy ilyen országba?
Egy olyan országba, ami az iszlám hódítása előtt a buddhista kultúrát támogató kusán birodalom központja volt, perzsa uralkodók és Nagy Sándor hódította vidék, ahol a fehér hunok is megfordultak. És amit a jelenkorban sikertelenül próbáltak leigázni a britek és a szovjetek, majd legújabban az amerikaiak és szövetségeseik.
A Papírsárkány írója el tudott menekülni a szovjet beavatkozás és polgárháború elől. Utolsó pillanatban, amikor az oroszok elfoglalták Afganisztánt. De nem mindenki ilyen szerencsés.
És nem mindenkinek van arra lehetősége, hogy távolról segítse a nála szerencsétlenebbeket, mint ahogyan ezt Khaled teszi.
A könyve kapcsán találkoztam az Alapítványával. Amikor ezekkel a tényekkel szembesültem, éreztem, ha csak egy picit is tehetek ezért a népért, azt meg kell tennem:
- jelenleg csaknem 2,4 millió ember kényszerül lakóhelyének elhagyására, százezrek pedig otthontalanok
- az afganisztáni 3,7 millió iskolán kívüli gyermek nagyjából 60%-a lány
- az alapvető orvosi ellátás hiánya a világ legmagasabb csecsemő halandóságát eredményezi
- minden negyedik gyermek krónikus alultápláltságtól szenved
Az alapítvány
- 537 menedékhelyet épített, amelyekben 3200 férfi,nő és gyermek lakik,
- 15.000 diák számára biztosít oktatást,
- segítették finanszírozni egy szülési központ bővítését, amely 6000 kisbaba születésben és
- 33.000 nő gondozásában segít.
Ismert meg őt te is ebből a videóból:
Nem azt mondom, hogy támogasd te is ezt az alapítványt. Ez nekem személyes ügy. Csak azt kívánom, te is találd meg azt a személyes ügyet, azt az alapítványt, azt a támogatási formát, amivel a náladnál kevésbé szerencséseket segíteni tudod.
*** Ha nőként születtél volna egy ilyen országba...
…akkor hagyományos viseletként a teljes testedet eltakaró fátylat, burkát kellene viselned. Jobb esetben csak csadort… esetleg lehetnél annyira szabad, hogy csak hidzsábot (fejkendőt).
…lehet, hogy szerencsés lennél, és az afgán nők ahhoz a 12-15%-ához tartoznál, akik írástudóak és esetleg – ahogy az elenyészően kicsi hányaduk – dolgozhatnál egy munkahelyen.
…de valószínűbb – mivel a társadalom hagyományosan patriarchális típusú és a jogbiztonság hiánya a jellemző –, hogy a mozgás szabadságod súlyosan korlátozott lenne.
…lehet, hogy Te is azok közé a nők közé tartoznál, aki nem jelentik az őket ért erőszakot, a megtorlástól tartva. Különösen akkor, ha ez a családon belül történt.
…lehet, hogy szerencsés lennél, és az afgán nők ahhoz a 12-15%-ához tartoznál, akik írástudóak és esetleg – ahogy az elenyészően kicsi hányaduk – dolgozhatnál egy munkahelyen.
…nászéjszakád után a férjednek kötelező lenne közszemlére bocsátani a véres lepedőt, ami a te szüzességed bizonyítéka. Amennyiben nem bizonyultál szűznek, azonnali válás, kitagadás, bántalmazás vagy akár halál fenyegetne.
