fbpx

Mások első meséje és első emléke

Annyira meglepődtem! A nemrégiben kaptam 3 levelet, két csodálatos hölgytől, illetve üzletasszonytól és egy úriembertől, akik a blogbejegyzéseimre reflektáltak.

Hihetetlen nagy örömmel töltött el, hogy az első két blogbejegyzésem megmozgatta az emberek ’fantáziáját’ vagyis gondolatait. 😊❤😍💕😘

Nelli az ő gyerekkori kedvenc meséjéről írt, ami a vállalkozásának szimbólumává vált felnőtt korában, Kata pedig Tony  (Antony Robbins) tréningjéhez vezető útját osztotta meg velem, ami nagyon-nagyon hasonlít az én Tonyhoz vezető utamhoz.

Amin teljesen elcsodálkoztam, hogy István pedig nemcsak a Boldogság mint cégkultúra c. könyvemet olvasta el, de még a kedvenc filmemet, az Aurora Borealis-t is megnézte 🙂

Gyakran fogalmazok úgy, amikor a küldetésemről, életfeladatomról kérdeznek, hogy az „életemet olyannak érzem, mint egy igazgyöngy nyakláncot”.

Ahogy sorba érkeznek az életembe a különböző emberek, események és megtapasztalások, s ezek bármilyenek is legyenek, valahogyan mégis illeszkednek egymáshoz és az enyémek, s én sorba-sorba fűzöm őket fel az én nyakláncomra…

A legelső gyöngyöktől kezdve… az első gyerekkori emléktől, az első gyerekkori mesén át az elmúlt hónapok történéséig.

És hogy ezek mind-mind összefüggenek.

És hogy minden mindennel összefügg 🙂

És hogy minden mind-egy 🙂

Nelli levele

„Kedves Niki!

Kedvenc mesém: A HÉTSZÍNVIRÁG!!! …meg a Tündérszép Nádszálkisasszony.

És a 7 SZIRMÚ ARANYVIRÁG lett a logója az Ékszervállalkozásomnak!

7 szirmú aranyvirág
A hét szirmú aranyvirág

A mesében a kislány egy hét különböző színű szirommal rendelkező csodavirágot kap, aminek a segítségével bármit kívánhat egy versecskét is el kell hozzá mondania:

Szívem szirma, szeretlek, szállj nyugatról keletnek, északról meg délfele, szállj el, szállj el százfele! Földet, ha érsz kis szirom, legyen úgy, mint akarom, tedd meg nekem, szépen kérlek.

Körbeutazza a Földet (!!!!!) vele, a végére egy csodaszirom marad csupán, amit otthon (!!!) egy beteg kisfiú gyógyítására használ fel. 

Áldás ezért, hogy elmesélted a mesédet! Nagyon nagyon köszönöm. Nekem is potyognak a könnyeim. Talán én is jó úton vagyok.

Dr. Masaru Emoto (a víz kristályszerkezetét tanulmányozó tudós, a fagyott víz mint az információtároló-hordozó-átadó közeg felfedezője-közvetítője) kristályai inspiráltak a magyar halasi és nemeshanyi csipkemanufaktúrákig eljutva az Ékszereim megalkotására!!

Szeretettel Nelli”

Nelli levele annyira meghatott, hogy hirtelen csak ezt tudtam válaszolni:

„Tiszta libabőr vagyok 🙂

kirázott a hideg – vagy elöntött a melegség? vagy a kettő együtt?  – a soraidat és a mesédet, történetedet olvasva, köszönöm, hogy megosztottad velem!

Nagyon szépek az ékszereid és a logód is.

Emotot én is imádom!

Jövő év elején tervezek egy további menüpontot a weboldalamra, ahova mások meséit (különösen női vállalkozók történetét) tervezem majd feltölteni és megosztani a világgal.

Benne lennél egy ilyenben?

Még nem tudom, vagy blogszerűen, vagy videó interjúsan vagy valahogy: de akarom, hogy ezek a csodálatos (női) energiák eljussanak minél messzebbre az országban-világban!

Mint a virág szirmai…

Szeretettel üdvözöllek

Niki

Ui:   …és biztos, hogy jó úton vagy, mert a szív útján vagy!”

Kata levele

„Szia Niki!

Ne haragudj, hogy csak így ismeretlenül rád írok. Ma reggel teljesen véletlenül bukkantam az oldaladra, ahol elsőként a “A legelső emlékem. Mi a tiéd?” című cikkedet kezdtem el olvasni.

Már az első sornál teljesen ledöbbentem: “2017. novembere”. Huuu, rögtön bevillant, hogy életem egyik legmeghatározóbb élménye 2017. novemberében történt velem.

A következő név, amit kiemelve olvastam: Anthony Robbins – ajajj, mondom, ez már tuti nem véletlen… Gyorsan végigfutottam a cikket, hol találom meg benne a választ, amit keresek. De neeem. Tévedtem. Nem találkoztunk, és ha találkoztunk volna, sem tudnánk róla. 

Te 2017-ben Tony DWD tréningjén voltál, én ugyanabban az évben novemberben az UPW-n.

Életem legizgalmasabb, legmeghatározóbb élménye volt 10.000 emberrel West Palm Beachen, Floridában. (Ha jól emlékszem, 4 magyar közül én voltam az egyik ott akkor, azon a rendezvényen.)

A jelentkezés, kb. ugyanúgy történt, mint nálad. Imádtam Tony Robbins könyveit, évek óta olvastam már őket angolul, magyarul, mindegy. De akkor valami hívást éreztem és tudtam a 2017. novemberi tréningen ott a helyem. Nekem, aki Európán kívül sosem jártam. Nekem, aki november 2-án indítottam el a vállalkozásomat… és nov. 7-én már a repülőn ültem, útban Miami felé. 

Bár, angol tanárként diplomáztam, de a 2 kislányommal már több éve itthon voltam, így angolul vajmi keveset beszéltem abban az időben. Hát, jó! Elő a füles és ezerrel hallgattam a videókat, podcastokat, akárcsak te. Tony hangjára, stílusára, nyelvezetére rá kell hangolódni, de ha elkapod, többé el nem engeded. Máig, hallom ahogy a meditációkat vezényli és azt, hogy: I am the voice! Ja, és Yes,Yes,Yes!! 

Most, ahogy a cikkedet olvastam, ugyanazt a hívást éreztem. Erre reagálnom kell. Történjen bármi. Főleg, amikor a cikk végén láttam, a felhívást: Írj egy emailt! Hát, íme. 

Biztos sokan hasonlóképpen élik meg a Tony tréningjéhez vezető utat, de valahogy mégis hihetetlen volt mindezt elolvasni. Köszönöm ezt a cikket, én mostantól követni fogom az írásaidat. És talán valamikor egyszer máshol, más helyen, de ugyanabban az időben hoz minket össze a sors!

Sok szeretettel,

Kata

Kata levelére is örömmel válaszoltam:

„Szia Kata!

Hihetetlen örömmel tölt el hogy tollat ragadtál! Soraidat olvasva és az I am the voice-hoz értve tiszta libabőr lettem 🙂

Tudod, hiszem azt, hogy a hasonló rezgésű embereket “összerezegteti a sors” 🙂

Pont a Papp Norbi (Voiz hangoskönyvek) irt rám hogy ő is 2017-ben Miamiban  volt,  de még nem jött válasz tőle hogy a DWD-n vagy a UPW-n :O)

Lehet együtt voltatok a 4 magyarban?

Képzeld én Tonynál megcsináltam a Business Mastery-t és a Leadership Academyt

de a UPW nem! …. tök furi mert általában azzal kezdenek az emberek.

…’irigyellek’, hogy járhattál tűzön! 🙂 milyen volt?

Van egy 2022-e  terv a fejemben és női vállalkozókkal kapcsolatos.

Szeretném ha minél többen lennénk és minél bátrabbak lennénk! 🙂

üdv,
Niki

István levele

Először is szeretném megköszönni, hogy a Boldogság, mint cégkultúra könyv magyar nyelvű kiadását megszervezted.

Nagy örömmel és lelkesedéssel töltött el, amikor az ünnepek alatt meghallgattam. Az utána következő napokban elolvastam a honlapodon található minden írást, utánanéztem az ajánlásaidnak és megnéztem az Aurora Borealis című filmet is. A ’Rólunk’ menüpontban felsorolt fogalmak számomra is nagyon sokat jelentenek.

Ezek mentén tervezgetek és tevékenykedek, igyekszem őket megvalósítani az életemben. Ezért indítottam el többek között az Önfejlesztők házát is, ahol teret és kapcsolódási lehetőséget szeretnénk adni mindazok számára, akiket a közösségalkotás, önfejlesztés témája mozgat.

Szívesen megismerkednék Veled, mert biztos vannak olyan célok, amikben együttműködve, örömteli közös munka alakulhatna ki. Ezért szeretnélek meghívni egy közös kávézásra a közösségi irodánkba (onfejlesztok.hu). Mit szólsz hozzá?

Üdvözlettel: István

A válaszom Istvánnak természetesen az volt, hogy örömmel elfogadom a kávézást, ha egy ilyen klassz helyre hívnak! S mert Istvánhoz hasonlóan én is hiszek a közösség alkotás és az önfejlesztés erejében.

Nagyon örülök a visszajelzéseiteknek. Erőt ad a folytatáshoz, az elmúlt 25 év üzleti (és nem üzleti) tapasztalatainak megosztásához. Ha Te is szívesen megosztanád velem a gondolataidat, a forray.niki kukac gmailes email címre tudsz írni nekem 🙂